XX.+XXIII.

 Pesterzsébet-Soroksár

Gubacsi úti kislakásos telep

„Ez a kislakásos telep 20 egyemeletes házban 320 egyszobás lakást foglal magában. A szobák átlagos nagysága 16 négyzetméter, a konyháké 9 négyzetméter. Minden lakáshoz külön éléskamra, külön klozet és padlásrekesz tartozik. A lakásokba gázvezeték van bevezetve. A lakások évi bére 180 korona. A telepen 10 üzlethelyiség van. Az egyes házak téglából épültek állandó jelleggel, úgy, hogy az egyes épületek át nem vihetők. Ezt a kislakásos telepet 1911. évi augusztus hó 1-én vették használatba..” (tovább)

A képre kattintva tovább böngészhet a környéken. Forrás: Fortepan – Mapire.

Hangya telep

„Hangya-telepnek hívták ezt a jutadombi lakótelepet, mert miként a hangyák, úgy hordták össze a legszegényebb emberek a téglát, cserepet, kavicsot, deszkát, bádogot, hogy hajlékot építsenek maguknak s miként a föld alatt élő hangyák, egy-egy domb mélyébe úgy vájtak maguknak ideiglenes otthont, amely – sajnos - azonban később állandósult,.” (tovább)

„Pesterzsébeten oly nagy a lakáshiány, hogy a lakástalanok a város határában, a Jutagyár mellett elterülő Hangya fogyasztási szövetkezet 10.000 négyszögöles telkén, mely éveken át kihasználatlanul hevert, veremlyukakban laknak. … Sokgyermekes családok tengetik életüket a veremlyukakban és a tábor egyre növekszik, mert Csepel, Kispest, Pestszentlőrinc, Soroksárpéteri nyomorgói is a Hangya telkén ütnek tanyát. Messziről a veremtelep úgy néz ki, mintha vakondtúrások lánca dúlta volna fel a hatalmas homokterületet, ahová a nyomor költözött.” (tovább)

Hangyatelep

Fel akarták gyújtani elkeseredésükben viskóikat a pesterzsébeti Hangyatelep kitelepített lakói

Pestszentlőrinci szükséglakástelep

„A tanács elhatározta, hogy felterjesztésben kéri a népjóléti és munkaügyi minisztert, hogy a hajlék nélküli és legrosszabb körülmények között lakó családok közül amennyit csak lehetséges, a Pestszentlőrincen készülő 300 szükséglakásban helyezzen el. Elhatározta továbbá, hogy a legsürgősebben terveket és költségvetést készíttet újabb 300 fővárosi szükséglakás építése érdekében, hogy ilyen irányban a közgyűlésnek előterjesztést tehessen.” (tovább) 

ONCSA telep

„Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területén: Kecskeméten 48, Budafokon 28, Cegléden 41, Kalocsán 33, Kiskunfélegyházán 55, Kiskunhalason 32, Kispesten 60, Nagykőrösön 25, Pesterzsébeten 73, Pestszentlőrincen 10, Rákospalotán 34, Szentendrén 19, Vácott 37 ONCSA ház épült fel.” (tovább) 

1945 előtt é.n.

Vadevezős utca

Az alábbi képre kattintva megnyithatja az albumomat.

Soroksár - Városrészek

Milleneum telep

„A telep a huszadik század első évtizedeiben létesült, mégpedig azzal a céllal, hogy a szentendrei művésztelephez hasonlóan idecsalogassa a tehetséges alkotókat. Közel a pezsgő belvároshoz, mégis csendes, idilli környezet, erdővel, a Duna összes romantikájával. Nem így történt. A hely persze nem maradt lakatlan: festők, szobrászok, írók helyett csendre, nyugalomra vágyó családok népesítették be.” (tovább)

Soroksár újtelep

„Az 1920-as években kialakult lakóterület Soroksár és Pesterzsébet határán.” (forrás)

Soroksár-Újtelep

1945 után

Gubacsi lakótelep

Előre gyártott elemekből épülő házak a Gubacsi úton, 1955. AUGUSZTUS MAGYAR FILMHÍRADÓ30.