Kispest
85
éves város [Kispest], 1958. AUGUSZTUS MAGYAR FILMHÍRADÓ36.

Látogatás
Kispesten, 1970. OKTÓBER MAGYAR FILMHÍRADÓ44.

Wekerle telep


Kispesti ONCSA telep

„Hatéves
koromig Kispesten, az ONCSA-telepen laktam nagymamám házában. Ezeket a
telepeket az Országos Nép és Családvédelmi Alap hozta létre Horthy
kormányzósága idején. Az ONCSA célja a leginkább támogatásra szoruló néprétegek
erkölcsi és szellemi felemelése útján az életviszonyok javítása és a társadalmi
kiegyenlítődés elősegítése volt. Magyar nagycsaládosokat segítettek akkor. Ez a
telep kis kertes házakból állt. Apámék nyolcan voltak testvérek, és
kiérdemelték azt, hogy egy ilyen házhoz jussanak. Ez a telep védett környezetet
jelentett számomra.” (forrás)

1945 előtt é.n.
Villany telep

„Tizenhét éves ifjúmunkásként már szemináriumot vezettem a kispesti
villanytelep tisztviselőinek. Édesapám nyomdokain haladva bekapcsolódtam és
tevékenyen részt vettem a kommunista párt és a szakszervezet mozgalmi munkájában.”
(tovább)
A képre kattintva
tovább böngészhet a környéken. Forrás: Fortepan – Mapire.

A kispesti kocsiszín nyomai - videó
Kossuth falva

„Bűnözés tekintetében igen széles skálán mozognak ezek a városnegyedek.
Pacsirtatelepen kifejezetten alacsony a bűnözési arány, ott van azonban
Gubacsipuszta, Kossuthfalva, ahol magas, sőt Szabótelep, ahol sajnos
kifejezetten magas ez az arányszám.” (tovább)
Szabó telep

„Szabó József 48-as honvéd földjeinek parcellázásából alakult 1895-től
Szabó-telep. Szabó József engedélyt kapott arra, hogy felparcellázhassa a Lázár
utcától a Ferenc József utca (ma Mártírok útja) felé eső külső birtokrészét. A
Szabadság téren (ma Kossuthfalva tér) voltak már házak ebben az időben, de
utcát a környékén még nem nyitottak. Halik Manó vette meg a Szabótelepet és azt
522 házhelyre parcellázta fel.” (forrás)
Pacsirta telep

„2009-ben úgy látszott, hogy a legalacsonyabb státuszú társadalmi
csoportok Pacsirtatelepen, Gubacson és Szabótelepen viszonylag szegregáltan
élnek (ezekben a városrészekben él a lakosság 18,4%-a), illetve Kossuthfalván,
ahol az IVS készítői mérsékeltebbnek találták a relatív koncentrációt. Ezeket a
területek azonban nem kerültek be a szegregátumok közé. A leghátrányosabb
helyzetű városrészként a dokumentum egyértelműen Pacsirtatelepet jelölte meg,
mivel a városrész kilenc problémamutatóból öt esetében is az „első helyre” került:
alacsony a foglalkoztatottság, magas az alacsony végzettségűek aránya, a
lakások egyötöde pedig alacsony komfortfokozatú..” (tovább)
1945 után
Élmunkás telep

„1950. január 1-jétől
megszűnt önálló város lenni Kispest, és a főváros XIX. kerületeként éli tovább
életét. Első tanácselnöke a korábbi polgármester, id. Nyers Rezső lett. A
lakáshelyzet korszerűsítésre és megoldására felépült az Élmunkás telep, korszerűsítették
a közlekedést. … A kerület gyarapodott: a Cséry-telep helyén 132 új lakást
adtak át, új SZTK Rendelőintézet épült (1951).” (tovább)

Pannónia úti lakótelep

„A miénkkel együtt még sok száz család költözött boldogan a kispesti Pannónia úti új lakónegyedbe. Végre szép, napfényes, egészséges lakásokhoz jutottunk és ezt valóban értékelni is tudjuk, örömünket azonban egy csúnya árnyék borítja: közlekedésünkről elfeledkeztek gondoskodni.” (tovább)
😊Örömmel fogadok az oldallal kapcsolatos minden megjegyzést, kiegészítést, hasznos linket, figyelem felhívást, javítási javaslatot (van mit), akár magán-, akár köztörténetet, emléket, fotót, dokumentumot, soroljam még? Mindent, ami mások számára is érdekes, hasznos lehet.😊
VálaszTörlés