Pestszentlőrinc- Pestszentimre
Villa telep
„A
Vöröshadsereg útja 100. alatti iskola beiskolázási körzete három jellegzetes
részre oszlik: a Lakatos úti új lakótelep, a lőrinci Villa-telep és a -
vizsgált kerületben is igen alacsony státusúnak számító - Rendessy-telep4
egy-egy része tartozik ide. A fenti három, viszonylag jelentősen különböző
területi egységet magába foglaló beiskolázási körzet következménye, hogy ebben
az iskolában a gyerekek származása szerint elég erőteljes polarizálódási
tendencia figyelhető meg: a második csoporton belül ebben az iskolában
található a legmagasabb arányban vezető állású és értelmiségi gondviselő,
ugyanakkor itt található a legmagasabb arányban kvalifikálatlan fizikai
foglalkozású gondviselő is.” (tovább)
A képre kattintva
tovább böngészhet a környéken. Forrás: Fortepan – Mapire.
„A Vöröshadsereg útja 100. alatti iskola beiskolázási körzete három jellegzetes részre oszlik: a Lakatos úti új lakótelep, a lőrinci Villa-telep és a - vizsgált kerületben is igen alacsony státusúnak számító - Rendessy-telep4 egy-egy része tartozik ide. A fenti három, viszonylag jelentősen különböző területi egységet magába foglaló beiskolázási körzet következménye, hogy ebben az iskolában a gyerekek származása szerint elég erőteljes polarizálódási tendencia figyelhető meg: a második csoporton belül ebben az iskolában található a legmagasabb arányban vezető állású és értelmiségi gondviselő, ugyanakkor itt található a legmagasabb arányban kvalifikálatlan fizikai foglalkozású gondviselő is.” (tovább)
Erzsébettelep
„Mindkét fiatal, Budapest környéki település (Pestszentlőrinc 1910-ben lett nagyközség, Pestszentimre Soroksárpéteri néven 1930-ban), a lőrinci Erzsébettelep, sőt az akkor még Vecséshez tartozó, Csákyligetnek nevezett Ganztelep-Ganzkertváros első köztéri emlékműve – utóbbi a mai Béke téren állt – is a trianoni traumához kötődött..” (tovább)
Tulipán telep
„Pestszentlőrinc városmorfológiai képének lényeges vonása a többmagvú
szerkezete. Legrégibb magját a Grassalkovichok egykori vadaskertjének helyén
kell keresnünk, mégpedig a mai Gróf Tisza István-utca és Thököly-út által
határolt területen. Ennek a mai Villa-telepnek Gyöngyvirág-utca és
Thököly-út közötti része a régi elit villák területe. Majd az Üllői-út nyugati
oldalán, a Petőfi Sándor-utca és Rákóczi-út közötti Bókay telepen indul
meg a fejlődés, s ugyancsak nyaraló jellegű az Üllői-út túlsó oldalán a Tulipán-telep
is. Az első világháború előtt alakul tőle keletre a Szemere-telep, majd
Trianon után a megszállt területekről kiutasítottak részére létesített Állami
lakótelep a Bókay-telep szomszédságában, valamint a hadirokkantak és
hadiözvegyek Miklós-telepe és a Kertváros vagy Szent Imre-telep a
Szemere-teleptől délre, végül az ősi Villa-teleptől nyugatra, Kispest
szomszédságában a Rendessy-telep és tőle északra az Erzsébet-telep,
délre pedig a Lipták-telep.” (tovább)
Szemeretelep
„Szentlőrinc a XX. század első éveiben is intenzíven növekedett. Az
Üllői úton közlekedő személy és teherszállításra is alkalmas keskenyvágányú
vasutat 1900-ban villamosították. Szemere Miklós országgyűlési képviselő,
istállótulajdonos 1902-ben vásárolta meg az egykori Szent Lőrinc pusztai birtok
egy részét és a majorsági központot. Krúdy hőse, a sport lelkes támogatója
birtokán „lövőház”-at és céllövőpályát létesített. A „lövőház” igényesen
felújítva ma cukrászdaként működik. Iskola, óvodák, kápolna épült, temetőt
létesítettek. 1910-ben Pestszentlőrinc önálló nagyközséggé alakult, lakosainak
száma ekkor 7824 fő volt.” (tovább)
Ganz kertváros
„Budapesten, a XVIII. kerületben a Ganz Kertváros és a Ganztelep városrészeket
őrzik nevét. A gyár dolgozóinak az 1920-as években a Ganz Kertváros területén
mértek ki kedvezményes telkeket. Akik ebből a kedvezményes lehetőségből
kimaradtak, azok vásároltak maguknak házhelyet a mai Ganztelepen.” (tovább)
Lipták telep, Állami telep
Béla telep
„Az utóbbi hetekben számos lakossági észrevételt kaptunk amelyek azt
kifogásolták, hogy Erzsébet-Bélatelepen néhány csendesebb év után ismét megnőtt
a felszálló repülőgépek által okozott zaj, sok helyen ápolatlan a közterület, a
helyben élők panaszaival nem igazán törődik az önkormányzat.” (tovább)
Miklós telep, Rokkant telep
„Pestszentlőrincen Szemere Miklós birtokán alakult ki ez a városrész,
ezért az ő keresztnevét viseli. (Szemere Miklósra utal még a Szemeretelep neve
is.) Mivel főleg az első világháború hadirokkantjai vásároltak itt házhelyet, a
telepet egy időben Rokkanttelepnek nevezte a köznyelv.” (forrás)
1945 előtt é.n.
Szeméttelep, Cséri telep
„Cséry Lajos 1872-ben vásárolt egy 2600 holdas földbirtokot az akkor
Vecséshez tartozó Pusztaszentlőrinc területén. Az uradalomban tehenészete és
gyümölcsösei voltak, és félmillió facsemetét ültetett el a dűlőutak mentén. Az
1890-es években szerződést kötött a fővárossal az ottani szemét feldolgozására,
melynek helyéül birtoka déli részét jelölte ki. ide a saját maga által
üzemeltetett vasútvonalon érkezett a budapesti szemét, amely feldolgozására Cséry
1893-ban szabadalmat jelentett be.” (tovább)
„„Menj a Cséry-telepre!” A telepen ugyanis sokan guberáltak, így
tartván fenn magukat..” (forrás)
Nagyszabású
közmunka Kispesten, a Cséry féle szeméttelepen, 1933. MÁJUS MAGYAR
VILÁGHÍRADÓ483.
Bókay telep
„A területet Bókay Árpád orvosprofesszor vásárolta meg és
parcelláztatta fel. A később családi házakkal beépült környéket róla nevezték
el. Azóta egyesítették a 19. század végén történt parcellázásból létesült
egykori Ezerháztelep nevű városrésszel.” (tovább)
Szent Imre telep
„Nos, akik az alapítók leszármazottjaiként még itt élünk, világosan
érezzük és tudjuk, hogy ma már a név csak egy városnegyed területi
körülhatárolása, semmi egyéb, nekünk azonban a Kertváros egykoron szociológiai
egységet, erényeivel és hibáival együtt saját szellemiséget, kultúrát, a
fogalom igaz értelmében vett közösséget, közösen megélt „történelmet”
jelentett.” (tovább)
Gloriett telep
„A XIX. században 1814-ben jeles esemény zajlik a területen, Napóleon leverése után az ekkor Bécsben tanácskozó nagyhatalmak meglátogatták az akkori Pest-Budát, tiszteletükre Szent Lőrinc-pusztán katonai parádét rendeztek, amelyet az 1812-ben épített Gloriett kilátóról szemlélhettek, amelyet az esemény után a Három király tornyaként emlegettek, jelezve történelmi fontosságát, erről kapja nevét az új alközpont is.” (tovább)
Lipták telep
(forrás)Ganz telep
Lónyay telep
„Lónyay Menyhért az 1870-es évek végén kiköltözött ezerholdas
szentlőrinci birtokára. … A vasúttársaságnak ingyenesen telket ajánlott fel az
itt építendő vasútállomás céljára, és el is érte, hogy az Puszta-Szentlőrinc Nyaraló
néven 1875-ben megépüljön. Lónyay közbenjárására a gyorsvonat is megállt itt. A
vasútállomás nemcsak Lónyay kényelmét szolgálata, barátai is ellátogattak
hozzá, megkedvelték a környezetet, és ők is kedvet kaptak az építkezéshez.
Megszületett a nyaralótelep. A villatulajdonosok között találjuk Eötvös Loránd
és Margó Tivadar egyetemi tanárokat, Puskás Tivadar feltalálót is.” (tovább)
Lakatos telep
„A hatvanas évek vége felé Pauer Gyuláék költöztek Lórincre, a
Lakatos-telepre, egy garzonba. Gyümölcsfákkal és málnabokrokkal beültetett
kertekben, családiházszerű bérlakásokból állt már a telep a 60-as években.
Szerencsétlenségünk: az elzártság lett megmentőnk, és az a vélemény, hogy a
telepen lakni sohasem volt irigylésre méltó dolog. Pedig a lakások rendben
voltak, az utcák rendben voltak, minden közszolgáltatás működött, és az ott
lakók jól ismerték egymást - és ez volt a fő dolog! Az ,.együtt élünk”,
„összetartozunk", „sorstársak vagyunk" eszméje hatotta át a lelkeket,
és ez olyan erős eszme volt, hogy még a később odaköltözött családokat is
mélyen átitatta.” (tovább)
Újpéteri telep
„Lövy Bernát és családja hozta létre Újpéteri-majort. 1898-ban a Lövy
család birtokán indult meg a parcellázás Újpéteri-telep néven a lajosmizsei
vasút mellett. Elsősorban a közeli gyárak (Kispest, Pestszentlőrinc, Kőbánya)
munkásai vásároltak itt házhelyeket.” (forrás)
Erdőskert
Kossuth Ferenc telep
„…újra pályáznak további támogatásra, hogy folytatni tudják olyan
helyeken is, mint Pestszentimre Kossuth Ferenc-telep vagy Erzsébet-, Bélatelep,
ahol a magas talajvíz állandóan elönti a pincéket és az emésztőgödröket.” (tovább)
Rendessy telep
„A terület névadója Rendessy Károly óbudai pékmester, aki megvásárolta
és felparcelláztatta a területet a XIX. század végén. 1958 és 1968 között itt
építették fel a Lakatos úti lakótelepet.” (forrás)
Csákyliget
„mikor az 1920-as években a Ganz-gyárak szerveztek dolgozóik számára
házhelyigénylő mozgalmat, létrejött a mai Ganzkertváros. Akik a kedvezményes
telekvásárlási akcióból kimaradtak, a mai Ganztelep területén vettek maguknak
házhelyet. A terület neve 1949-ig Csákyliget volt, mivel Csáky Albin gróf
birtokának felparcellázásából alakult ki. 1945-ig Vecséshez tartozott, ekkor
Pestszentlőrinchez csatolták.” (forrás)
A képre kattintva
tovább böngészhet a környéken. Forrás: Fortepan – Mapire.
Üllői út 807. laktanya lakóépület
1945 után
Új Élet háza
Lakatos úti lakótelep
KISZ lakótelep
„Pestszentlőrincen létesült lakótelep alapkő letételére 1964 tavaszán
került sor. 1965 első napjaiban elkészült a telep első épülete, amelyet
eredetileg KISZ lakótelepnek neveztek. Az építkezés 1975 végére fejeződött be.
1992. április 30-án a Fővárosi Közgyűlés ezt a nevet – a kerületi önkormányzat
kérésére – Szent Lőrinc-telepre változtatta. Szomszédságában épült fel 1977 és
1987 között a Havanna-lakótelep.” (forrás)
😊Örömmel fogadok az oldallal kapcsolatos minden megjegyzést, kiegészítést, hasznos linket, figyelem felhívást, javítási javaslatot (van mit), akár magán-, akár köztörténetet, emléket, fotót, dokumentumot, soroljam még? Mindent, ami mások számára is érdekes, hasznos lehet.😊
VálaszTörlés