XVII.

Rákosmente 

A CENTRUM-PERIFÉRIA RELÁCIÓK BUDAPEST ÉS RÁKOSVIDÉK KÖZÖTT 

(1872–1990), AVAGY EGY INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT TANULSÁGAI

1945 előtt é.n.

Szent László telep

„..pedig a Rákosokon is találhatók emberléptékű telepek és tízmilliós paloták. Az előbbiek közül érdemes kiemelni az úgynevezett Madártelepet Rákoskeresztúron és a Szent László-telepet Rákoscsabán. Mindkettő az utóbbi három-négy év termése, és az is közös bennük, hogy a rossz közlekedés és a Lánchídtól mért 16-18 kilométeres távolság ellenére minimum 40, de inkább 50-52 ezer forintot kérnek (és kapnak) a szépen megcsinált sorházak négyzetméteréért.” (tovább)

Régi Akadémia telep

„A terület Vigyázó Sándornak az 1873-ban Podmaniczky Zsuzsannával kötött házassága révén került a birtokába. A fia, Ferencutód nélkül halt meg. A birtokait és a gyűjteményét az apja akarata szerint a Magyar  Tudományos  Akadémiára  hagyta.  Az  Akadémia  a  mezőgazdasági  területeket  két  részre osztotta és felparcellázta. Így jött létre Rákoskeresztúr részeként a Régi Akadémiatelep. Az Akadémia-újtelep sohasem volt önálló település.” (tovább)

Akadémia telep

Rákoscsaba újtelep

„A parcellázások 1925. február végén, március elején kezdődtek. Ezen földbirtokrendezési eljárás során 373 házhelyet osztottak ki a Bolza-telepen, ezen kívül házhelyvásárlások is történtek a mai Ároktő, Diadal, Bártfai és Szent Imre herceg út között. A parcellázás 1929 után folytatódott a Bolza-teleptől északra és keletre. (Ezeket a területeket a lakosság Vangel I. és Vangel II.-telepeknek nevezte az ügyintézést vezető dr. Vangel Gyula ügyvéd után). A parcellázás folyamatosan tartott az 1940-es évekig. 1945 áprilisában (a március 17-én elrendelt földosztás alapján) a Bolza-birtok még eladatlan parcelláiból 317 házhelyet osztott ki a Rákoscsabán.” (tovább)