XVI. kerület
Rákosliget
„Az alapító munkások nem bírták sokáig a telekvásárlással és az
építkezésekkel járó tetemes költségeket és a biztosító sem volt képes ebben az
időben hitelekkel áthidalni a tőkehiányt. A telkeket és házakat így a munkások
helyett a városból kitelepült köztisztviselők, kisiparosok és kereskedők vették
meg.” (tovább)
Dühöngő telep
„Múlt héten hangos dobszóval kihirdette a kisbíró, hogy a „Dühöngőt"
többé senki se merészelje „Dühöngőnek" nevezni, mert annak a hivatalos neve
„Bolza-telep". A munkásnép keserű
humorát azonban nehéz elnémítani.” (tovább)
A képre kattintva
tovább böngészhet a környéken. Forrás: Fortepan – Mapire.
Séta a rákoscsabai munkáslakások között
Éhmann telep
„A Sashalom mellett fekvő úgynevezett „Ehmann-telepet" háborúban
az állam vette meg előbbi tulajdonosától és hadifoglyok számára barakkokat
építtetett rajta. Később szükséglakásokká alakították át az épületeket, majd
még két sor barakkal bővítették ki és menekültekkel, a fővárosban lakás nélkül
maradt, a társadalom legkülönbözőbb osztályaihoz tartozó emberekkel
népesítették be őket.” (tovább)
A képre kattintva
tovább böngészhet a környéken. Forrás: Fortepan – Mapire.
Hogyan uralkodott öt éven át báró Orbán és pártfogoltja az Ehmann-telepen
1945 előtt é.n.
Vida telep
„Az évszázadokon keresztül Csömörhöz tartozó Szentmihály puszta a Grassalkovich-uradalom
felszámolása után kezdett benépesülni, az 1870-és évektől elsősorban
nyaralókkal. Az 1890-és évekre kiépült az Almássy Pál-telep, a József
főherceg-telep, a Vida-telep, a Szent György-telep, a Krajcsovics-telep, az
Anna-telep és az Árpád-telep.” (tovább)
Petőfi kert
„A kerületben elsősorban a csendes, aszfaltozott utcákat keresik,
felkapott a Petőfi-kert környéke, de keresett Árpádföld is, noha utóbbi már egy
kicsit távolabb esik a központtól. Rákosszentmihály-Sashalom, az
Erzsébet-liget, sőt még a Centenáriumi lakótelep is a felkapottabb területek
közé tartozik.” (forrás)
Szent György telep
„1910 nyarán a korábbi megállapodások alapján napirendre került a
lóvasút új, meghosszabbítandó pályája. Az útvonallal kapcsolatban azonban
felmerült két további igény is: a Szent György-telep lakossága a vasutat a
főfasor helyett a Baross utcán vezettette volna – ezt azonban elutasították –,
Kisszentmihály és Anna-telep érdekeltsége pedig a vonal további
meghosszabbítását óhajtotta volna a Szilas-patakon túli parcellázott
területekhez.” (tovább)
Szabadság telep
„Ezek szerint Schneider Andornak, aki zsidó volt, még időben sikerült a
vállalatát több személynek eladnia.” Nem említi, hogy a katolikus templom
építéséhez 10.000 koronával járult hozzá. (Az utána következő legmagasabb
összeg 4.300 korona volt.) Arról sem
szól, hogy a mai Szabadság-telep HÉV megálló létesítését is Schneider Andor
járta ki, arról sem, hogy az Árpádföldi Kultúr- és Sportegyesület egyik védnöke
volt.” (tovább)
Nova telep
Ilona telep
„Cinkotáról Ilonatelepre 20 fillér a viteldíj, holott egészben véve egy
állomásról és igen rövid útról van szó, aminél három-négyszer nagyobb utakat
hatfilléres kisszakaszjeggyel lehet megtenni Budapesten a Beszkárt kocsijain.”
(forrás)
Nagyicce telep
„Az 1800-as évek közepén nagy változások kezdődtek. Először az egységes
mezőgazdasági jelleg tűnt el, s a térképeken (1866) visszatelepített erdőfoltok
jelzik (Mátyásföld, cinkotai kiserdő), hogy a szántóföldek és a felhagyott
szőlők helyén módosabb pesti családok vásároltak üdülőterületeket. Cinkota
lakossága 1881-ben még csak 1426 fő volt. A század végére Cinkota és Pest
között szinte a szántóföldből nőttek ki az új teleрек, s alkottak összefüggő
láncot (Árpádföld, Mátyásföld, Nagyiccetelep, Sashalom, Rákosszentmihály).”
(tovább)
Almássy telep
„A település fejlődésének, az egész térséghez hasonlóan, hatalmas
lökést adott a BHÉV 1888-as megnyitása.
1890-ben már 700 lakosa volt a településnek, eddig szinte kizárólag
nyaralókat építettek a környéken. Ettől
kezdve azonban a HÉV közelsége miatt egyre több budapesti lakos
(köztisztviselők, MÁV és postai alkalmazottak) települt ki a fővárosból. 1893-ban a Pusztaszentmihályi Közúti Vasút
Rt. által üzemeltetett lóvasút összekötötte a cinkotai BHÉV állomást a
településsel.” (tovább)
Huszka telep
„Miután Ehmann Viktor – aki a Cinkotai Nagyicce nevű vendéglőnek előbb
bérlője, majd tulajdonosa volt – elsőként ismerte fel, hogy a mezőgazdasági
művelésre korlátozottan használható, nagy részben mocsaras terület kis telkekre
parcellázva igen értékessé tehető. Így közel 40 év alatt … felvásárolták az
akkor még Cinkotához tartozó területet nagy részét és az 1880-as évek végétől
kezdődően Huszka Gyula, cinkotai főjegyzővel együtt – akivel gyermekeik
összeházasodásával rokonokká is váltak – lecsapoltatták és felparcelláztatták.
A Veres Péter út északi oldalán elterülő földek Batsányi úttól keletre eső
részét Huszka, a Pest felé esőt Ehmann. Ezeket a részeket később róluk nevezték
el, bár aztán, a könnyebbség kedvéért először csupán ezt a kettőt, majd az
egész későbbi Sashalmot Ehmann-telepnek nevezték egy időben..” (tovább)
József főherceg telep
„A területét telkekre és parcellázva adták ki. 1870-ben 108 nyaraló épült fel. 1878-ban építették a Csömöri úti első iskolát. Az igazi fejlődés a József főherceg telep létesítésével 1887. III. 27-én kezdődött. A legtöbb ház 1894-ben épült. Az újabb parcellázásokkal létesült az Ilona-, az Árpád- és a György-telep.” (tovább)
(forrás)1945 után
Lándzsa utcai lakótelep
„A Lándzsa utcai lakótelep az első lakótelep volt a kerületben. 1961 és
1967 között építették fel. Nem sokkal később kezdték a Jókai lakótelep
építését. A helyszínválasztás nem véletlen, hiszen a Kerepesi út két oldalán
épültek ki a közművek, így ezek a területek fejlődtek a leginkább. A Jókai utca
és a Veres Péter út találkozásánál kezdődött a kerület centrumának kiépítése.”
(tovább)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése