Angyalföld-Újlipótváros
Váci úti menhely
„… a főváros II. kér. Szegényház-utcában 47.455 forint 51 fillér építési költség mellett egy 50 ágyat magában foglaló menhelyet létesített. Ezzel a már meglévő, s a Hajléktalanok Menhelye Egyesület által 1876-ban létesített VI. kér., Külső Váci-úti menhellyel együtt 130 ágy állt a hajléktalan egyének rendelkezésére.” (forrás)
Váci úti szükségbarakkok
Váci úti szükséglakástelep
Malomházak
„A zárt rendszert alkotó telep kilenc egyemeletes ikerházból és
mosóház-fürdőépületből állt, amelyhez több kutat is fúrtak. a házak szintenként
két kicsi (egyhelyiséges) és két nagyobb (szoba-konyhás)lakásból álltak, a
folyosón két-két vízöblítéses WC is volt. Minden lakáshoz egy udvari sufni
tartozott, ahol elsősorban a tüzelőt tárolták.” (tovább)
Angyalföldi úti menhely
„Az 1894-ben felépített, ma XIII. Angyalföldi utca 2. sz. alatti
menhely épületében jelenleg a Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki SZKI és
Kollégium kollégiuma működik. A hálótermek egy részét szakközépiskolai
műhelyekké alakították, a volt népkonyhát később a Junior Vendéglátóipar
Vállalat bérelte.” (tovább)
Vizafogó utcai szükségbarakkok
Tripolisz
Aréna (Dózsa György) úti kislakásos telep
„A beszámoló tárgyalása során Vázsonyi Vilmos kifogást tett a
földszintes kislakások elhelyezése ellen, mert azok a környék természetes
fejlődésére nagy visszahatással voltak. Lehetetlennek mondja, hogy három
emeletes nagy bérházak közé földszintes kislakásokból álló telepet iktassanak
be, mert az megbénítja a környéken a magánépítkezést.” (tovább)
Váci úti kislakásos telep
Aréna (Dózsa György) úti szükséglakástelep
„Vázsonyi indítványára kimondta a bizottság, hogy a Váci-uti barakkokat
és az Aréna-uti szükséglakásokat bontsák le és ezeket lehetőleg a Hajdu-utcai
telepen helyezzék el.” (tovább)
Csáky (Hegedűs Gyula) utcai kislakásos bérház
(forrás)Újpesti rakpart kislakásos telep
„Selley Emil, az Újpesti rakpart melletti telep gondnoka a tanácshoz intézett jelentésben rögzítette a lakások állapotát. „Március 2-án 11 órakor kint voltam a telepemen. Vasvári Samúné lakásában az ágyneműt (a házirendben megszabott időn túl) az ablakban találtam, pedig már a telepfelügyelő is sokat panaszkodott rájuk. Megszidtam és megfenyegettem őket, hogy felmondom a lakásukat. Ekkor a lánya olyan neveletlenül viselkedett velem, kénytelen voltam a lakást azonnal felmondani, kérem ehhez a tanács hozzájárulását, hogy azt írásban is megtehessem.” (tovább)
Frangepán utcai kislakásos bérház
Vág utcai Népház
„Ugyancsak a Bárczy-korszakban, 1907-ben nyitotta meg kapuit a már
hosszabb ideje szerveződő Székesfővárosi Múzeum, a főváros levéltára pedig a
közigazgatási feladatok mellett ebben az időszakban kapott megbízást olyan
feladatok ellátására, amelyek fontos tudományos intézetté is tették. A
közműveltség terjesztésére Népművelési Társaság alakult. Ugyanezt a célt
szolgálta az 1913-ra felépített Vág utcai Népház.” (tovább)
Janicsár utcai kislakásos bérház
„A többemeletes bérházak közül a 3. ciklusban összesen 5 bérház és 1
műhelybérház-csoport épült. A II. kér., Margit-körút 64. sz., a VI. kér.,
Aréna-út 140 sz., a VI. kér., Frangepán-utca 4—6. sz., a VI. kér.,
Angyalföldi-utca 36. sz., a IX. kér., Üllői-út 121. sz. alatt bérház és a VI.
kér., Lehel utca 14. sz. alatt műhelybérház, összesen 589 lakással és 107
lakással kapcsolatos műhellyel.” (forrás)
Taksony utcai kislakásos bérház
(Lehel úti műhelyház
„Az ugyanitt elhelyezett inasotthon a műhelyekben alkalmazott inasok
számára épült hat teremben 52 ággyal. Két nappali terem (étkező), két
felügyelő-lakás és két konyha tartozott hozzá. Az épületben két gondnoki lakás
is volt. „Mindenütt bőven klozetek, mosdók és fürdők. Minden helyiségben
központi fűtés és gázvilágítás, a műhelyekben villamos áram a mótoroknak” (tovább)
A képre kattintva
tovább böngészhet a környéken. Forrás: Fortepan – Mapire.
Lomb utcai kislakásos bérház
"3 emeletes bérházak, az idén épültekhez hasonló kivitelben, kivétel nélkül fővárosi telkeken. A III., Miklós-tér Sorompó-utcza 1—2 szobás, 60 lakás, 300.000 kor.; a VI, Frangepán—Lomb-u. sarok 1—2 szobás 150 lakás, 600.000 K.; a IX., Mester-utcza 5. sz. 2—3 szobás, 40 lakás, 400.000 kor.; a X., Simor-u. (tisztviselőtelep) 1—2—3 szobás, 100 lakás 600.000 kor.; a X. Jászberényi-ut—Harmat-u. sarok 1—2 szobás, 150 lakás 600.000 kor. Műhelybérház utóbb kijelölendő helyen 600.000 kor. Összesen 6 épület 500 lakással 3 millió korona építési költséggel.” (tovább)
"3 emeletes bérházak, az idén épültekhez hasonló kivitelben, kivétel nélkül fővárosi telkeken. A III., Miklós-tér Sorompó-utcza 1—2 szobás, 60 lakás, 300.000 kor.; a VI, Frangepán—Lomb-u. sarok 1—2 szobás 150 lakás, 600.000 K.; a IX., Mester-utcza 5. sz. 2—3 szobás, 40 lakás, 400.000 kor.; a X., Simor-u. (tisztviselőtelep) 1—2—3 szobás, 100 lakás 600.000 kor.; a X. Jászberényi-ut—Harmat-u. sarok 1—2 szobás, 150 lakás 600.000 kor. Műhelybérház utóbb kijelölendő helyen 600.000 kor. Összesen 6 épület 500 lakással 3 millió korona építési költséggel.” (tovább)
Palotai úti kislakásos telep
„A kislakások építésére kiküldött bizottság szerdán dr. Bárczy István
polgármester elnöklésével ülést tartott. Az ülésen elhatározták, hogy a
Palotai-uton a főváros által megvásárolt Krausz Mayer-féle telken 350, részint
földszintes, részint pedig emeletes kislakást fognak építeni, amelyeknek
legkésőbb a jövő év május 1-ére el kell készülniök. Ezen a telepen iskolát,
óvodát, mosóintézetet, népkonyhát és napközi otthont is állít föl a főváros.”
(tovább)
MÁV munkás- és tisztviselő telep
Népszálló
Kender Juta telep
„A lakások komfort nélküliek
voltak és a villanyt is csak 1924-ben vezették be. Az egy- és kétszobás
lakásokhoz egy közös fürdő tartozott és egy mosókonyha, a lakótérben ugyanis
nem volt szabad mosni. Az első házakban (a Tomori utca felől) a tisztviselők
laktak, a hátsókban (Újpalotai út felé eső szárny) pedig a munkások. Eredetileg
a két épületrész egy vasajtóval volt elválasztva egymástól.” (tovább)
Tatai úti MÁV telep
„A földszinti és emeleti lakások
többsége szobakonyha volt, de háromszobás lakásokat is terveztek, előszobával
és mosdófülkével. Érdekes megoldás viszont, hogy tömbönként 4 közös
fürdőcsoportot hoztak létre a munkások számára.” (tovább)
Palatinus házak
„Tágabb értelemben egyébként
Palatinus ház volt valamennyi, a társaság által épített többi ház is, így pl. a
Falk Miksa, a Honvéd, a Nádor és Alkotmány utcában lévők is, mégis erre a
tömbre ragadt rá tartósan a név. Az épületekben központi porszívó volt, a
fürdőszobákat pedig a szigetről termálvízzel látták el.” (tovább)
„…a Duna parti oldalon az ötvenes
években beépítették a franciaudvart, hogy pártembereknek legyen hol ebédelnie.
Ez a hatalmas építmény évtizedek óta üresen áll. Egyes, nem egészen megbízható,
források szerint a volt éttermet alagúttal kötötték össze a pártszékházzal. (Ma
ez a Képviselői Irodaház.)” (tovább)
A Palatinus-házrabjai – a lakásbérlők harcának sikere
Hatalmas, elhagyatott csarnok áll a Margit híd pesti hídfőjénél
Tomori utcai szükséglakástelep
"A Tripolisz – a Palotai úti kislakásos telep – 1911/12-ben jött létre, majd bővítése során, a Göncöl, Babér, Mosoly és Tomori utca négyszögében 1915-ben épült fel a Tomori-telep: ezt a környék Chicagójaként is emlegették rossz közbiztonsága miatt. Már az 1. világháború után épült fel a Tomori utca, Faludi utca és a Madarász Viktor utca által határolt Madarász-telep. És a Tripolisz elnevezés lassanként a többi telepre is ráragadt, mivel azok is hasonló szükséglakások voltak." (forrás)
Suhajda telep, Pestis telep
Csavargyár utcai kislakásos telep
Kárpát utcai bérlakásos épület
„A főváros lakásügyi bizottsága
tegnapi ülésén végleg kijelölte a fővárosi kislakások telkeit. … az V. kér.,
Kárpát-utcában 200 lakás, ebből 100 egy-, 100 kétszobás, …” (tovább)
Madarász utcai kislakásos bérház
„Tekintettel arra, hogy a Gyöngyösi út 2-4-6 és a Váci út 159/a és b
épületek, ami közismert ún. reakciós fészek, között tud hatást kelteni.” Az
ellenséges háztömbök közelsége az érvelés megerősítésére szolgált, és a veszély
fokozottságára figyelmeztetett. Egy fodrászüzletbe sok ember betért és
elbeszélgetett, ezért a hely nem maradhatott kontroll nélkül. Nem véletlenül
javasolták e helyiségeket a csoportos házi agitáció helyszínéül.” (tovább)
Phőnix házak
„A hétemeletes, nyolc lépcsőházas épületben eredetileg két-két lakás
volt egy-egy szinten. Ma három-négy. Úgy saccolom, lakhat itt vagy hétszáz
polgár legalább, egy közepes falunyi nép. A polgár titulus nem a manapság
megszokott cinikus szógyalázás, hanem pontos jelölés: nem gazdag, de megélő
polgárok laktak és laknak itt; zömmel értelmiségi beosztásban iparkodók:
tanárok, könyvtárosok, hivatalnokok, színészek, muzsikusok, hírlapírók,
ügyvédek, orvosok, filozófusok, antikváriusok és becsületben megőszült
nyugdíjasok.” (tovább)
Skitovszky rendőraltiszti lakótelep
Frangepán utcai szükséglakások
„Itt egy régi, a kerület túlzsúfolt épületeként számon tartott ház
átalakításával létesített 16 hajlékos szükséglakásos épület.” (tovább)
Szent László - Kucsma - Tatai út
Albrecht laktanya - menhely
„A tárgyalások eredményeképen a m. kir. honvédelmi miniszter az 1932.
évi március hó 16-án kelt 1547/1932. számú leiratában megengedte, hogy a VI.,
Szabolcs-utca 36. szám alatt levő Albrecht-Iaktanyához tartozó volt Honvéd
Állatorvosi Internátus épületét, éjjeli menedékhely céljaira, két évi
időtartamra — vagyis 1934. évi május hó 1-ig — a székes- főváros átvehesse. A
leiratnak a székesfőváros eleget tett és az Albrecht-laktanyában kijelölt
helyiségeket 274 férőhellyel menhely céljaira berendezte és 1932. évi május hó
1-én meg is nyitotta. A hálóhelyeket az év végéig összesen 67.100 esetben
vették igénybe.” (tovább)
„A Schutzpasst megkaptuk és gyalog elindultunk Pestre az Albrecht
laktanyába, ahol a védett századok voltak elhelyezve. Csak 4 napig voltunk
azonban a laktanyában, mert négy nap után egy éjszaka riadót rendeltek el és
azzal az ürüggyel, hogy más laktanyába megyünk át, felsorakoztattak bennünket
és kivittek a Józsefvárosi pályaudvarra. Itt tábori csendőrök vették át a
századot, akik bevagoníroztak.” (tovább)
(Wörner gyár - menhely
„…a székesfőváros az V., Wahrmann-utcában levő Wörner-gyár pincéjében
éjjeli melegedőt rendezett be, melybe a rendőrfőkapitányság életvédelmi
osztálya utalta be a rászorulókat. Itt a felügyeletet is a rendőrség
gyakorolta, a székesfőváros csak az átalakítási és fűtési költségeket viselte.
Ez az éjjeli melegedő 1932. évi február hó 26-tól április hó 3-ig működött,
mely idő alatt naponta 350-en vették igénybe.” (tovább)
Váci úti menhely (bérelt)
„A Magyar Vöröskereszt Egylet december havában a Váci-út 98. szám alatt
350 férőhellyel, a Kálvin-tér 18. szám alatt 86 férőhellyel és a X., Kozma-utca
7. szám alatt 150 ággyal éjjeli menedékhelyet állított a téli hónapok
tartamára. A székesfőváros kezelésében levő éjjeli menedékhelyen és a Magyar
Vöröskereszt által az V.. Váci-út 98. szám alatt és a X., Kozma-utca 7. szám
alatt felállított menedékhelyeken december hó 24-.én új rendszert vezettünk be.
Ettől a naptól kezdve ezen intézetek hálóhelyeire egy újonnan létesített
központi iroda utalja be a hajléktalan magánosokat egy-egy havi időtartamra. A
munkaképeseket a könnyebb természetű munka elvégzése ellenében,
munkaképteleneket pedig ingyen. Ugyanezen iroda gondoskodik a beutalt
munkaképes és munkaképtelenek ebédjeggyel és élehniszerutalvánnyal való
ellátásáról is.” (tovább)
Reitter Ferenc utcai menhely
„1933. év őszén a Vöröskereszt Egylet a VI. ker., Váci-úti menhelyet
700, a VIII., Kálvária-térit pedig 170 személy befogadására tette alkalmassá. 1933.
év decemberben megnyílt a VIII. kerületi választmány által VIII. ker. Nap-utca
29. szám alatt létesített 130 ágyas férfimenhely, majd december 7.-én a VI. ker.
választmány a VI. ker., Reiter Ferenc-utca 19. szám alatt 140 ágyas női
menhelyet létesített. Ezen Vöröskeresztes menhelyek mindegyike saját magát
tartja fenn. A menhelyek mellett munkaterem is van, ahol mindenki dolgozhat. A
menhelyeken levő kantinban 6 fillérért meleg leves, 12 fillérért főzelék, 20
fillérért pedig pörkölt kapható. Karácsonykor, húsvétkor és pünkösdkor a
választmányok meleg étellel vendégelik meg a menhelylakókat és ha csak lehet,
ruhát is juttatnak nekik.” (tovább)
Forgách utcai kislakásos telep
„A telep házai a főváros beruházásában épültek föl 1938-ban, és
kezdetben az Eucharisztikus Kongresszusra érkező vendégeket szállásolták itt el
(több mint százezer vendéget kellett elhelyezni városszerte), annak befejeztével
kislakásokként hasznosították az épületeket, főleg a kerület gyárainak „elit
munkásai” költöztek a lakásokba, sok gyerekkel. 1938 áprilisára el kellett
készülni, így az idő szűkössége miatt a házakat a legutóbbi
szükséglakás-építkezéseken (Gubacsi-, Bihari-, Illatos út) alkalmazott
típustervek alapján készítették el.” (tovább)
Taksony utcai kislakásos épület
Magdolnaváros
„Az idén 75 éves egykori munkáskerületről kevésbé ismert, hogy 1938-ban
Horthy Miklós kormányzó feleségéről Magdolnavárosnak nevezték el.” (tovább)
„A XIII. kerületi Magdolnaváros építkezése 1940-ben kezdődött. A 288
lakásba beköltözők 80%-a legalább 3 gyerekes ipari munkás, 20%-a tisztviselő
volt. A földszintes házak három évvel később készültek el.” (tovább)
Gyöngyösi utcai lakótelep
1945 előtt é.n.
Fiastyúk telep
„Egyik első, még
a 1940-es évek
elején elindított beruházás,
a Budapest, XIII.
Magdolnavárosi lakótelep
folytatása. A tervpályázat
a beépítési tervtől
kezdve mindenre kitért,
pl.: a lakások bútorozására illetve a szerkezeti
megoldásokra. A díjazott pályaművek mindegyike a háború előtt szokásos keretes
beépítés helyett szabadon
álló sáv- illetve
pontházakat helyezett el
parkosított környezetben. A beérkezett
pályaművek alapján 1947-ben
készült el a
Magdolnavárosi lakótelep
beépítési terve, de
ez a terv
nem valósult meg. … .
Az építkezést Béke
úti lakótelep I. ütem
néven folytatták a
Fiastyúk utcáig. A
beépítési terv modern,
funkcionalista, hétemeletes,
szekcionált lakóépületeket irányzott
elő, melyek modern
homlokzatát az 50-es
évek elején a minisztérium átterveztette, monumentálisabb
kompozíciót igényelve. …” (tovább)
Madarász utcai szükséglakástelep
„… Ebből a kölcsönből vették meg 43.5 millió koronáért a
Pestszentlőrinci lőszergyár területét, ahol kiépítették az 500 lakásos Állami
lakótelepet, majd ez időben a Madarász utcai telep építésének álltak neki.
További 600 milliókoronás beruházási terv készült el a Wekerle és Állami telep
kibővítésére, ill. a Pongrác úti telep létrehozására, amelyet a Juranics utcai
teleppel együtt 1924-re beköltözhető állapotban adták át. 1924-re kb. 2000 új
lakással gazdagodott Budapest.” (tovább)
Reitter Ferenc utcai melegedő
Lepsi
(tovább)Hétház
„A Hétház (Visegrádi utca 147.) építtetője Ehrlich Manó rum- és szesznagykereskedő (akinek raktárháza már 1882 óta állt az egyik házhelyen) és Freyberger Dávid volt, a kivitelező Ürömi József építőmester. A Hétházból, 1988-ban lebontották Ehrlich Manó Váci út 110. alatti eredeti házát, valamint az egyik ház megsüllyedt Árboc utcai frontját, helyükbe iroda- és üzletházak épültek. Kassák Lajos író és képzőművész az 1910-es években huzamosabb ideig élt a Hétházban, itteni élményei is megjelennek az Angyalföld c. regényében.” (forrás)
Tizenháromház
„1896-97-ben épült, ipari munkásoknak szánt épület, a Tizenháromház. Emellett épült fel, a Zsilip utca után, ugyanazzal a céllal, a Hétház is. A Tizenháromházat a Váci út és a Visegrádi u. között, a Süllő, Zsilip és Árboc utcákban építtették Weinréb Fülöp és neje, Spiegel József építőmesterrel. Tizenhárom kétemeletes házból áll, innen ered az elnevezése is. Alsó részében üzlethelyiségek, vendéglő működött.” (forrás)
Bagolyvár
„A Visegrádi és a Sziget (Radnóti Miklós) utca sarkánál található, 1869-ben épült kétemeletes épület, a Bagolyvár. A házat, jóval az utca szintje alatt, Ybl Miklós tervezte munkás lakóháznak. A népnyelv ragasztotta rá a Bagolyvár nevet. Az 1960-as évek közepén lebontották.” (forrás)
Aréna (Dózsa Gy.) - Lehel úti iskola
„A főváros az első napon felajánlotta az Aréna-uti iskola fütött tornatermét és külön helyiséget a bútoroknak, később a népkonyhában ingyen ebédet s a barakkokban való elhelyezést, de a kilakoltak visszautasították az ajánlatot és állandó lakást követeltek a hatóságtól azzal a megokolással, hogy ők szolidárisak s nem engedik magukat egymástól elválasztani.” (tovább)
Kámfor utca MÁV lakóház
1945 után
Béke úti lakótelep
„1956-ban még csak egy nyolcéves kislány voltam. Szüleimmel és testvéreimmel
egy másfél szobás lakásban laktunk
(akkoriban még 2 szobának számított) egy hétemeletes új házban, a Béke úton.
Ezeket a házakat 1951-ben építették és „Élmunkás” házaknak hívták, mert olyan
családosok kaptak itt lakást, akik munkahelyükön kiválóan dolgoztak, több
gyermekük volt és szűkösen laktak. Előtte mi is egy Angyalföldi úti bérházban
éltünk egyszoba-konyhás lakásban egy másik családdal együtt. Így aztán ez az új
lakás maga a Paradicsom volt. Szép világos, volt benne fürdőszoba, WC.” (tovább)
Árpád hídi lakótelep
„Az első közepes méretű, néhány ezer fős lakótelepek Angyalföldön (Árpád híd pesti hídfőjénél), a volt Mária Valéria telep helyén (IX. Üllői út mentén) és Lágymányoson települtek A tervezési koncepciónak megfelelően, viszonylagos olcsóságuk mellett a város reprezentatív megjelenését is szolgálták (hídfő, főút).” (tovább)
„Budapest, 1965. május 22. Gyerekek játszanak az Árpád hídi lakótelep
egyik óvodájának udvarán. A régi Angyalföld egyik kiterjedt része a Vizafogó, a
Dráva utca, a Váci út, a Rákos-patak és a Duna-part között elterülő terület,
amely folyamatosan megújul.” (forrás)
Panel-halom
Tahi - Tomori utcai lakótelep
Népsziget
„Magyarország 1914. nyarán
elnyerte az 1920. évi Nyári Olimpiai játékok rendezési jogát. A Vérmezőre tervezett
világversenyt azonban elmosta az első világháború. A győztes hatalmak 1919-ben
elvették a szervezés jogát a fővárostól, és Antwerpennek adták. Magyarország
nem csupán nem rendezhette meg az Olimpiát, mint vesztes ország, azon nem is
indulhatott.” (tovább)
„Magyarország 1914. nyarán
elnyerte az 1920. évi Nyári Olimpiai játékok rendezési jogát. A Vérmezőre tervezett
világversenyt azonban elmosta az első világháború. A győztes hatalmak 1919-ben
elvették a szervezés jogát a fővárostól, és Antwerpennek adták. Magyarország
nem csupán nem rendezhette meg az Olimpiát, mint vesztes ország, azon nem is
indulhatott.” (tovább)
Cézárház lakópark
„A XIII. kerületben például a
Hegedűs Gyula és Tutaj utcák találkozásánál levő 7000 négyzetméteres területen
épít az izraeli Cézárház Kft. egy öt lakótömbből álló, 360 lakásos, hasonló
nevű kislakótelepet. A mágneskártyás beléptetőrendszerű, 9 szintes épületekben
magas nívójú, polgári lakásokat alakítanak ki, 40-130 négyzetméter közötti
(átlag 70 négyzetméteres) alapterülettel.” (tovább)
Marinapart lakópark
„Az eltérő vevői igények
kiszolgálása érdekében az épületben egyaránt megtalálhatóak az intenzív
zöldtetős, kertkapcsolatos lakások és az egy hálószobás, 50 négyzetméter körüli
lakások is, de túlnyomó többségben inkább a nagyobb méretű kettő, három,
illetve gáláns négy hálószobás, átlagosan 80 négyzetmétert meghaladó lakások,
valamint az épületegyüttes legfelsőbb szintjén mindent elsöprő exkluzivitást és
egyedülálló luxust kínáló penthouse lakások kerültek kialakításra. A
kivételesen magas, alapszintű szolgáltatások része a lakások teljes körű
klimatizálása, padlófűtéssel és motoros redőnnyel történő ellátása, az
ergonomikus alaprajzi megoldások és Harrer Norbert Noam által nyújtott
személyre szabott belsőépítészeti tanácsadás.” (tovább)
😊Örömmel fogadok az oldallal kapcsolatos minden megjegyzést, kiegészítést, hasznos linket, figyelem felhívást, javítási javaslatot (van mit), akár magán-, akár köztörténetet, emléket, fotót, dokumentumot, soroljam még? Mindent, ami mások számára is érdekes, hasznos lehet.😊
VálaszTörlés